ATILLA

 ATILLA

 Szépirodalmi, társadalmi és zenei folyóirat

 A lap 1937. március 28-án jelent meg először, Csizmadia Sándor vezetésével. A havi megjelenésű újságot Komádiban szerkesztették. Már Komádi története is nagyon érdekes! A hajdúváros területét az örök hűségük és vitézségük jutalmául kapták Bocskay István fejedelemtől és 1605-ben már mint hajdú-települést említik az írások. A kurucvilágban Rákóczihoz tartoztak, azonban
a Habsburg megtorláskor a császáriak és az velük szövetséges rácok elől sokan Torontál megyébe menekültek, mások a környékbeli erdőkben bujkáltak.

 A török és német időkben az erdők elpusztultak és a Kőrös elhanyagolása miatt ingoványossá vált a terület. Ez az elszegényedett lakosságnak menedéket és élelmet – vadmadarakat, halakat – adott.

 Szívósságukra vall, hogy községüket megtartották és a mocsarak lecsapolása után termővé alakították a bihari földeket. Az Atilla nevet azért választották a szerkesztők, mert „1935.

 Atilla éve volt és a magyar nemzet sem ünnepekben, sem szoborban nem rótta le kegyeletét 1500 év előtti leghatalmasabb ősével, legnagyobb államalkotójával szemben.” „Mi az ősi múltba belefelejtkezni szerető, a múltat a jövő számára hasznosítani akaró magyarok,meggyújtjuk a magunk kis mécsesét a világdöngető óriásnak és áldozunk emlékének őstiszta érzésekkel.” „ A cél, ... buzdítás a mai fásult, csüggeteg magyarság részére. ... De azért is vettük fel e nevet, mert a bűnös idegen-kezek által lerombolt múlt-jövő hídjának felépítésében és a hazafias érzés állandó szításával egy magyarabb magyarság kialakításában
cselekvőleg akarunk részt venni.” (1937. március)

 A lap az évek folyamán többször átalakult, szerkesztőbizottsága is változott, végül is 1941 szeptemberéig jelent meg. A cikkek nagyobb része életképeknek tekinthető, ahol a magyar lélek szépségeit, annak jellemzően sajátos, derűs életszemléletét mutatták meg.

 A lap mindenben megfelelt az eredeti célkitűzéseknek. Sorozatban közöltek egy film-forgatókönyvet is, amely a betyárvilágba vezet. (Szerzője a híres nótaszerző, szövegíró Murgács Kálmán volt.) Nagyszerű filmet (netán színdarabot ?) lehetne belőle készíteni, ha lenne ilyen témára a magyar filmgyártásnak érdeklődése. Ez a valószínűleg a világon szinte egyedülálló jelenség, a nagyvilág
érdeklődését is méltán felkeltené!

 A cowboy-filmek százait, ezreit készítették. Ez is gazdagon adna témát a filmkészítőknek, magyar módra… talán nem is olyan meseszerűen, mint az amerikai filmek, hanem életszerűbben. (A cowboyok talán nem magyar csizmában jártak és a Tiszafüredről importált nyeregben feszítettek? )

 Szigeti Gábor