Elrabolt kincseink: A Tündérek

Csodálatos, élő és működő hitvilágunk lényei nemzedékről nemzedékre óvták, segítették népünket.
A szellemlények, természeti lények között nem volt alá – és fölérendelt viszony, hiszen mindnyájan az Egyetlen, a Hatalmas Teremtő Atyának a megnyilvánulásai voltak, Ősurunk meghosszabbított áldó keze.
Vízanyácska, a tisztítás és termékenység, édes Anyaföldünk, a megtartás és a táplálás, Szélatya, kinek tiszta és igaz hangja, és Tűzistenünk, aki maga az élet, az éltető tűz.
Sumír őseink ránk hagyták égi és földi segítőik tiszteletét. Akik az égből jött, isteni eredetű személyek, dingirnek nevezték őket és nyolcágú csillaggal jelölték. Mára nyelvünk változásából adódóan a dingirt tündérnek mondjuk és elfelejtettük kik ők.
Néhány igazi magyar író és költő művében még találkozhatunk velük, de mára elvették tőlünk ezt a csodálatos égi segítő lényeket.
Néhol a szenthelyeken, még élnek legendáik, de egyre inkább irigy, gonosz ártó tulajdonságokkal felruházva.
Ellopják a szépen zengő harangot, hiúságukban kiárasztják a Tiszát.
Dévaj, kegyetlen szépasszonyokká tették őket, akik nagy veszélyt jelentenek a férfiakra, és az úton járókra.
A rontás teszi a hatását. Ahogy sikerült hegyes fülű, idétlen, gonosz lényekké tenni tudatunkban tündéreinket, úgy vették át helyüket az angyalok. Nincs ővelük semmi baj, csak ők nem a mi Teremtő Atyánk megnyilvánulásai. A mi égi és földi segítőink a tündérek.
Égi eredetünket őrzi Hunor és Magyar mondája. Ők és harcosaik a Tündérkirály lányait és azok tündérudvar udvarhölgyeiket kapták feleségül. Csodálatos eredetmondáink talán nem is monda. Amit írtak a magyarokról, hogy szép és büszke nemzet, hűséges és szorgalmas, a szeretet népe, ez mind, mind a tündéri, az égi véréből adódik.
Tündéreinkhez csak mi lettünk hűtlenek. Hagytuk őket elvenni, megrontani.
De nézzétek csak a szívetekkel egy kicsit a világot, és meglátjátok őket.
Ők a virágok, bokrok, fák lelki szépséget őrző lények. A virág illata és édes méze. Az erdőket, mezőket, hegyeket éltető tiszta szellemei Teremtő Atyáknak.
Vezetők a természetben, hogy meglásd a tiszta gyönyörűségeket. Az öreg fákban élő áldott erő, ami segít a lélek megtisztításában. Harmat a bimbózó színes virágon, melynek csillogása táplálja a lélek vágyait. Felhők csöppje, édes harmat.
A folyók és tavak tündérei maguk a víztükör csillogásai. Az embert fizikai és szellemi létében segítő szépség és jóság.
Népünk égi és földi segítői, a kezünket fogó vezető és vigyázó szellemlények.
A Napból aláhulló fénycsöppek, és a gyermekét óvóan őrző anyai szív. A könnyet letörlő vigasztalás, az arcot megszépítő mosolygás. A kertet ápoló gondosság, a gyermeket nevelő tudás. A férfit segítő tiszta erő, a női gyöngédség.
Az egymással szembeni türelem és a bennünket összekötő megértés. Életünkben a szikrázó fény és a szeretet.
Királynőjük Boldogasszonyunk, a Tündérkirály, pedig maga a Fény, Napatyánk.
Gyermekeik számára a bőség és a gondoskodás. Szívükből a szeretet, kezükből az áldás árad felénk.
Nyissátok meg lelketeket és engedjétek magatokhoz az égi kincseket.

Nóri