Téli napforduló

Áldott Kerecsenyt és még jobb új esztendőt kíván a Zsarátnok, a pogány magyarok (hon)lapja!

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A legtöbb ősi vallás, hit egyik legalapvetőbb ünnepe a téli napforduló, a Nap "visszatérése". Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka, innentől egészen a nyári napfordulóig növekszik a nappalok időtartama. A fény újjászületése őseink által is nagyra tartott ünnep volt. A mai világ átlag embere már nem érzi ennek a napnak a valódi jelentőségét, látják a jelképeket, de nem értik őket, mert az évszázadok során kiforgatták azokat igaz jelentésükből.
I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította Jézus születésének napjává, hiszen az emberekből a kereszténység gyakran kegyetlen módszerei sem tudták kiűzni az ősi hitet, így a téli napforduló ünnepét keresztény tartalommal töltötték fel, de a külsőségeket meg kellett hagyniuk. Hasonló okokból lett például a tavasz ünnepéből húsvét, a nyári napfordulóból pedig Szent Iván éj. Ennek ellenére a téli napforduló örökké hirdetni fogja, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság: a Nap legyőzhetetlen, ahogyan pogány ünnepeink is azok!

A téli napforduló a magyaroknál

A December hónap a magyar ősvallás napesztendőjének az utolsó jelentős fejezete, amelynek végén meghal az óesztendő és megszületik az újesztendő. Ez a fontos esemény a magyar vallásban kiemelt helyet kapott. A magyar őshagyományok vizsgálata egyértelművé teszi, hogy elődeink hitének központi elemei a Mindenség, a Tejút, a Nap és a magyar nemzet. A Naptól függ minden földi lét, a Nap a földi lét megteremtője. Ezt őseink is tudták, és az égitestek figyelésekor különös figyelmet szenteltek a Napnak, a leghosszabb éjszakán különböző szokásokkal éltették a fény győzelmét és a természetet.

Forrás: kerecsenszov.atw.hu