A lelki nemesbülés útja
 
 A hit tanításában az utóbbi időkben mindinkább előtérbe jut a kegyesség szelleme.
 Célja javítás, nemesítés. Eredményei azonban mást mutatnak.
 A bűnözők száma hatványozott mértékben fokozódott. A vallásos élet azért nincs javítólag az erkölcsökre, mert a tanítás szerint a bűnt Isten megbocsátja, csak meg kell azt bánni és le kell imádkozni.
 
 Turáni Roham, 1938. IV. 15.

 
 Mit akarunk?
 
 Hajnalodik a magyar égen.Egyre sokasodnak a múltba forduló szemek. Ezer év tanulságait mérlegelik a magyarul érző magyarok. Istvánt, a királyt, és Koppányt emlegetik. Kutató szemek vizsgálják első királyunk tetteit, ki új formát és irányt adott a magyarnak. Ezer évre István szabta meg a magyarság útját. Vasakarattal kényszerítette népét az ő jónak látott útjára. Ezer éve vagyunk többnyelvű és erkölcsű ország. Ezer éve, hogy elfelejtettük őseink vallását, ezer éve élünk a mai világban. Egy nyelvű és erkölcsű ország akarunk lenni s ez az egy nyelv a magyar s ez az egy erkölcs őseink tiszta erkölcse. Jöjjenek hát az új Koppányok, az új énekes Vazulok és hirdessék hangos szóval, hogy újra szabad magyarul szólni, szabad magyarnak lenni Magyarországon! . . . . . . .
 
 Kadocsa
 
 Turáni Roham, 1938. IX. 2.

 
 Grandpierre K. Endre
 
 IGAZ MAGYAROK IMÁJA
 

 
 BEKÖSZÖNTŐ

 Egy alkalommal kedves vadász ismerősömnél megcsodáltam a falán lévő fegyver és trófeagyűjteményt. – No, aki ide bejő, azonnal látja, kinél jár s az illető milyen közösséghez tartozik! – gondoltam magamban. Ez a gondolat szöget ütött a fejemben.
 Otthon töprengeni kezdtem rajta és aztán cselekedtem:
 Meg kéne mutatni, hogy hova tartozom, s ki vagyok. Persze ezt sokféleképpen lehet, de úgy lenne jó, hogy aki hozzám belép, azonnal lássa ezt…
 A falra bekeretezett, zöld posztót szegeltem és rátettem néhány tárgyat, ami reánk jellemző. Reánk, magyar lelkű emberekre, az ősiségünkre, hagyományainkra, életünkre, a lelkünkre. A „Házioltáron” ott sorakoztak, díszelegtek szellemi örökségünk „jeles” tárgyai és jelképei. Fokosok, karikás ostor, hun nemez süveg, nyíl, íj, tegez, egy kokárda a 80-as évekből, rovásírás felirat merített papíron, a Szózat régi szép keretben, nagyapám katonafényképe, Magyarország térképe a századfordulóból és néhány jelvény.

Grandpierre Atilla
a fizikai tudományok kandidátusa
 

Hogyan nyerhetjük vissza életünk emberi távlatait?
 

A MAGYAROK ISTENÉRE ESKÜSZÜNK
Horárik János harca
A történelmet írató hatalom szája ízének megfelelően korszakonként sajátosan formálódik a múlt. Ennek következtében lett a márciusi ifjak szerepe akképpen összefoglalva a nyolcvanas évek közepén a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a KISZ által megrendezett hivatalos ünnepélyen, hogy ők „a nemzetköziség vörös lobogóját emelték magasra”, emiatt maradt ki a március 15-i megemlékezésekből Horárik Jánosnak a neve, aki harcát egy az államban államot képező
hatalom ellen vívta, melynek lényege nemzetköziségében gyökeredzik s életműve ilyenformán nem volt torzítható.
Szabó László, Toronto

 Takáts Sándor
(Komárom, 1860. december 7. – Budapest, 1932. december 21.)
kegyes rendi tanár, művelődéstörténész, az MTA rendes tagja (1925, lev. 1906).
 

 
„Tűzzel, ami őriz, vízzel ami tisztít…”
 
Varga Erika riportja Gönczi Tamás íróval, mitológussal, valláskutatóval a Koppány, a Piliscsillag-Napcsillag, a Nimród gyűrűje, a Napúton című könyvek szerzőjével 2010. szeptember 14-én Varga Erika az amerikai magyarság számára (USA, Nyugati-part) egy terjedelmes interjút készített Gönczi Tamással Budapesten. Lapunk engedélyt kapott a szerzőtől és az interjúkészítőtől, hogy a beszélgetés anyagát közreadhatja.

 Horváth Elemér
 
István a király
 
hány honfitársát végeztette ki
geopolitikai kényszerből
s hányat merő megalománia
nyomására nem fogjuk tudni már
a keresztény ideológia
az utóbbit féltően gondosan
az előbbibe olvasztotta be
a vérfürdőket évszázadokig
folytatták a leszármazottai
így lett a magyarok tündöklő csillaga
időnként véresen vörös
addigra ő már glóriát kapott
s az életszentség hírébe került
mi akiket kiforgatott a bőrünkből

Szőke István Atilla

Tűz tépi testem…
 
 
Tűz tépi testem, kínokat állok,

Szőke István Atilla

Kerecseny-ünnep a Pilisben

Kerecsen ünnep

 

Forray Zoltán Tamás

A Tokaj i-szer

Ősi hitünk nyomai a Honszervezésben

Múltunk és ünnepeink

Grandpierre Atilla

A magyar ünnepek eredete, értelme, és újjászületésük

Ősi fegyverekkel, korszerű harcászattal

Most, amikor a szabadkőművesség és az öszszes nemzetközi talajpuhító szervezet a második Trianon előkészítésén fáradozik, most látott újra napvilágot ősi hitünk, amelynek első sorban is az a küldetése, hogy cselekvő legyen. A legnagyobb megcsonkítás korszakában ütött az újjáéledés órája.

Thiry Sándor
 

Zetelaka

Írta: Magyar Adorján

IN MEMORIAM MAGYAR ADORJÁN
(1887-1978)

Az őshit hatása a nemzeti öntudatra

 
A forradalmasodott lélek leghűbb kifejezője a társadalmi háborúskodás. A lélek tudatalatti vágyakozása az erkölcsök és az indulatok idomtalan vegyületében kifejezéstelen marad, még csak érzékeltetni sem tudja hatását… Mintha a mai ember teljesen hit és lelki élet nélkül, mint eszköz keringene a történések tengerében.
 
Havassy Baján

Habsburg propaganda

A lelki felszabaduláson kívül kötelességünk foglalkozni a testet, lelket szennyező Habsburg propagandával is, amely a lélek szabad szárnyalásának is útjában áll.