Hol halt meg Koppány?
 
 A somogyacsai Pogány-dombon kereste Rómer Flóris a vezér sírját
 
 „...Midőn ugyanis a háborúk zivatara kitört, s a németek és a magyarok közt nagy villongás támadt, s kivált midőn a polgári háború veszedelmei által szorongattattam, Somogy vármegye ki akarván engem űzni atyáim székéből, oly aggodalom fogott el, hogy nem tudtam lelki hánykódásaimban mit tegyek, merre forduljak: Pázmán, Hont, Orci vezéreim és Domokos érsek úr környezetében fogadalmat tettem Szent Mártonnak, ha az ő érdemeiért belső és külső ellenségeimen diadalmas leszek, a föntemlített vármegye minden javainak, tanyáinak, földjének, szőlőinek, veteményeinek, vámjainak, a beköltözöttek borainak, mely az ő tanyáikon terem, tizedeit az említett vezérek és számos ispánok tanúsága szerint, nem a megyei püspöknek, hanem ezen monostor apátjának fogom azonnal alája vetni...”
 
 (Pannonhalmi apátság alapítólevele, Horváth Mihály fordítása)
 

 
Grandpierre K. Endre

A magyar ősvallás történelmi alapjai

(részlet)

A nemzeti ősvallás jelentősége

Széleskörű és egyre növekszik a közigény a magyar nemzeti vallásra. Évszázadok óta, több mint egy ezredéve él a magyar népben a nemzeti vallás utáni áhítozás, valójában azóta, amióta elragadták tőle. Ebből a történelmi mélységekből, az értelem és az ösztön síkján feltörő érzésből táplálkozik az a tudati felismerés, hogy csak akkor
lehetünk igazán magyarokká, akkor találhatunk vissza igazi régi magunkra, ha hitünk is magyar, ha visszatérünk eleink hitére.
A judeokrisztianizmus válsága feltartóztathatatlanul növekszik.
Jelzi ezt a szekták félelmetes szaporodása s a kiüresedés és a külsődlegessé válás. Minálunk még inkább tanúsítják ezt a magyar nemzeti ősvallás helyreállítására irányuló erőfeszítések. Sajnos az eddig próbálkozások nem hozták meg a kívánt eredményt. . . . . . . . .

Szőke István Atilla

Örök, égő lélektűzzel...

Metsző szél fútt fönn a hegyen,
fehér darát csapkodott,
a dermesztő valóságban
tizenöten álltunk ott.
Az ősöknek tornya körül
vicsorgott a fagyos tél,
bort loccsantottunk a földre:
„Régi hitünk mindig él”!
Atilla, Árpád és Koppány
íme, közénk érkezett,
a torony, mint ősi oltár
állt, sohasem vétkezett.
Bűne nem volt soha semmi:
„Sumír, szkíta, hun, magyar!”
Csak az bánthatja e sort, ’ki
e népnek rosszat akar.
Mert e torony azért épült,
hogy óvja a múlt szavát,
eleinknek jó emlékét,
hagyományunk igazát.
Tizenöten emlékeztünk
a pogány torony mellett,
örök, égő lélektüze
mentse meg e nemzetet!

2010. Álom havának 26. napján

Wass Albert

Tonuzoba

Magyarhon keleti gyepűire rátörő besenyőket szétverte a királyi sereg, s aki közülök életben maradt, az fogságba került. István király tábori sátrában szemtől szembe álltak egymással, az őszülő uralkodó és a fiatal besenyő vezér. István király örömmel legeltette szemét Tonuzoba büszke tartású alakján, nemes fiatal arcán. Szomorúság töltötte el, hogy az ő tulajdon egyetlen fia nem hasonlított ehhez az előtte álló, bátor, fiatal hőshöz. . . . . . .

A GYŐZELEM KELETRŐL ÉRKEZIK

György Attila 1971-ben Csíkszeredán született író, újságíró. Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában,
Aradon 2005-ben kiadott Harcosok könyve című gondolat-gyűjteményéből idézünk két gyöngyszemet, melyek jellemzik a szerző értékes üzeneteit nemzetünk harcosainak. . . . . . . .

Gönczi Tamás

Valójában három dolgot utálok igen nagyon az életben az erőszakot, a politikát és az üres ember hangoskodását.
Azért is választottam életem nagy kutatási területének a mítoszt és a vallásokat, mert ez a két spirituális terület az, ahová ez a három dolog még véletlenül sem hatolhat be sohasem. Itt nincs erőszak csak heroikus tett, aminek akkora a súlya, hogy azt silány erőszakká semmi nem változtathatja. A politika, mivel a direkt hatalom függvénye, sem a mítoszban, sem a vallási hagyományban nem akar jelen lenni – egyszerűen azért, mert itt nincs manipulációra lehetőség, nincs alkalom a mindenkori hatalom legitimációjára. . . . . .

Az elveszett Aranyágról

 
 A japán műveltség
 
 Nehéz dolog a saját nemzetünk műveltségéről beszélni, mivel gyermekkorunktól fogva benne éltünk és nem szoktuk meg, hogy vizsgálat tárgyává tegyük. Úgy vagyunk talán minden földi jóval, mint az egészséggel: csak akkor veszünk róla tudomást, amikor már elvesztettük. Hasonlóan áll a helyzet nemzeti műveltségünkkel is: ha egy idegen népközösség tagjaival kerülünk érintkezésbe, önkéntelenül is vizsgálódni kezdünk. Miközben az új nép értékeit felfedezzük, egyúttal tudatosítjuk saját nemzetünk hasonló, vagy ellenkező sajátosságait. . . . . .
 
 Tokunaga Tasamato
 
 Magyar Könyv, 1941. 67. o.

 
 Győrffy Sándor Versei
 
 Mit mondhatunk...
 
Mit mondhatunk annak, aki nem hallja már.
Míg hallhatta volna, beszédre rest volt a szánk,
és nem írtuk meg soha a levelet.
Mit mondhatunk róla, hogy hozzánk közel állt,
de nem mondjuk, hogy lépni tőlünk nem tudott.
Mit mondhatunk azoknak, akiket itt hagyott,
hogy fájdalmukban őszintén osztozunk,
de nem mondhatjuk, ha kell –
helyette ott leszünk.
Mit mondhatunk magunknak – itt hagyott cimborák,
hogy számoljuk már mi mikor következünk.
Mondjuk el hát – ha ez vigasztalás –
hogy ő bennünk él tovább
- amíg emlékezünk.
 
 10 x 10
 

Merészeld vállalni önmagadat,
Mert őseid benned testesülnek,
Ne szervezetek szabják utaid,
Sorsod eleve elrendeltetett.
Engedd szárnyalni képzelő erőd,
Így eljuthatsz a legfelsőbb Jóig,
És létrehozhatsz alkotásokat.
Ismerd meg a világ minden színét,
Tanuld megszőni belőle magad:
Szeretettel segítve másokat.

 
 Kik és miért vették el a gyökereinket, az ősi ünnepeinket?
 
 „Az a keresztény döntés,amely a világot csúfnak és rossznak találta, tette csúffá és rosszá a világot” (Nietzsche)
 
 Magyarországon népszokások, mesék, mondókák őrzik ősi kultúránkat várva, hogy egyre többen ébredjenek fel ezeréves álmukból.
A kereszténység felvétele előtti magyarság ősvallása egyfajta sámánhiten alapuló tengrizmus néven ismert jelenségekkel kapcsolatba hozható saját elemekkel kiegészült „élményszerű találkozás a Forrással” volt, amelynek emlékét a folklór világa ma is őrzi. A sámánizmus ma is él pl. a szibériai kis népek körében (urali, altáji népcsoportok, burjátok, szamojédek). Az ősi vallásunk és a sámánizmus középpontjában is az erő (energia) áll. A sámán küldetése az ember a természet és a természetfeletti harmóniájának a megteremtése. . . . . .
 
 Soltész Mónika
 
 A teljes cikk olvasható a http://ezoteriamagazin.virtus.hu oldalon

 
 Regösénekek
 
Ó élet, édes napfény,
Ó édes (Napocska)!
Ó élet, ó napfény,
Ó édes (Napocska)!
Amott keletkezik
Egy kis kerek pázsit
Azon legelészik
Csodafiú-szarvas!
...
Ahol keletkezik egy ékes nagy út
Amellett keletkezik egy halastó-állás
Hej regülejtem, regülejtem!
Azt is felfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas,
Hej regülejtem, hej regülejtem!
...
Homlokomon vagyon fölkelő fényes Nap
Oldalamon vagyon árdeli fényes Hold
Jobb vesémen vannak az égi csillagok,
Hej regülejtem, regülejtem!
Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vannak százezer szövétnek,
Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak
Hej regülejtem, regülejtem!

 
 Múltunk és ünnepeink
 
 Grandpierre Atilla
 
 A magyar ünnepek eredete, értelme, és újjászületésük
 
 A magyar-szkíta eredetmonda nyomai a magyar ünnepek körében
 

 
 Róma bukása
 
 Mátyás király és fia, Korvin János egy olasz államférfival vitatkoztak, melynek során Korvin János azt mondotta: „Mindaz, ami a régieknél nagyszerű s virágzó volt, most összeomlott és homályba veszett, mintha a világ napról-napra elkorcsosodnék, és vége felé közelednék.”
Párhuzamot vont kora és a római császárság között és felveti a kérdést: „...Vajon nincs-e igazuk azoknak, akik Róma pusztulását a kereszténység felvételének tulajdonítják. Vannak ugyanis, akik azzal vádolják a keresztény vallást, hogy félénkké és tehetetlenné teszi az embereket.”
 Mátyás a római császárság bukását annak tulajdonítja, hogy Róma elhagyta ősi erényeit. Az államformáról beszélgetve Korvin János azt mondja : „Ha nem születtem volna királytól s nem lennék örököse valóban, egy jó köztársaságban szeretnék élni, mert több jobban tud mindent kormányozni, mint egy!” Mátyás erre azzal felelt: „Nem jobb-e, ha a hajót egy kormányos igazgatja?”

 
 Két pogány felkelés
 
 A két pogány felkelés (amely nem volt lázadás, mert az ősi törvények jogfolytonosságát akarta) tudta csak 900 évvel ezelőtt megmenteni Magyarország függetlenségét! Pogány magyarok erős karja, éles kardja megállította azt az eszmeáramlatot, amelyet II. Szilveszter akart megvalósítani, s melynek Péter eszközül dobta oda magát, hogy III. Ottó császárral az élen megalkossa nagy keresztény német-római birodalmát. Ebbe a birodalomba beletartoztak a császár főhatósága s a pápa lelki vezetése mellett az összes keresztény népek. Az akkori jogi felfogás szerint, amely fejedelem koronát fogadott el a pápától, az alávetette magát a pápai széken kívül a császárságnak is!
 Árpád királyaink is érezték ezt és éppen ezért I. Géza a bizánci császár koronáját is „beolvasztotta“ Szilveszterébe, hogy az ország önállóságát kiélezze. . . . . . . . .
 
 Dr. Bencsi Zoltán
 
 Turáni Roham, 1938. IX. 2

 
 Földanya tanúságtétele
 
 A történelemtudósok szerint ezer éve annak, hogy hazánk a magyarok országa, vagyis Magyarország. Magyar nemzeti hagyományok másként tudják ezt. Már a középkor krónikásai, a különböző szerzetesrendek is hírt adnak arról, hogy eleink a szittya népek egyikének tudták a magyar népet, hogy a nemzeti királyok – Árpádok, Hunyadiak, Szapolyaiak – Etele (Atilla) hun királyt és Baján avar uralkodót elődjüknek tekintették. Így pl. I. János magyar király 1532-ben királyi székhelyén, Buda fővárosban, a várbeli Nagyboldogasszony templom elé Etele és Buda hun királyok vörös márványból faragott szobrát állítatta. (Ezt a két szobrot a török 1541-ben, amikor Budát csellel hatalmába ejtette, ledöntötte; Buda visszafoglalása után pedig Werlein János császári kamarai kormányzó 1687-ben a két szobrot összezúzatta s meszet égetett belőlük.)

 
 Keleti bölcsek
 
 Buddha
 
 Ázsia világossága, a hindu Guatáma Buddha, Kr.e. 580 körül született. Fejedelmi nevelésben részesült, 16 éves korában megnősült és „tizenhárom évig gondtalanul éli világát, a földi örömöket élvezve”. Huszonkilenc éves korában megcsömörlik az érzéki élettől, elhagyja feleségét és gyermekét, majd hat évig vezeklő életet él. Itt meglátja a „négy megváltó igazságot” (ekkor veszi fel a Buddha = felvilágosodott nevet) és negyven esztendeig vándorolva hirdeti azokat.
Tanainak gyűjteményét 1679-ben adták ki Japánban, mely több mint 2000 kötetre terjed. Főbb vonásaiban tartalmazza: 1. a benáresi beszéd négy igazságát, 2. a lélek nemlétét és helyette felvett öt létmozzanatot, 3. a tizenkét tagú oksági formulát, 4. Buddha etikáját.
Tanainak lényege a felesleges emberi kívánságoktól, vágyaktól és szenvedésektől való megszabadulás: a lélekvándorlás és megváltás. . . . . . . . .
 
 Konfucius
 

 
 Zarathustra, mint próféta II. rész
 
 Írta: Forray Zoltán
 
 Az Achamenid-dinasztia uralkodása vége felé a mágus papi rend lassan magáévá tette a zoroaszteri tanításokat, amelyben a tűz-föld-levegő-víz tisztelete alapvető volt. A tűz Ahura Mazda (Ormuzd)
tiszteletét jelentette, mivel a tűz Ormuzd jelképe (a hegytetőkön, az ormon rakott tűz, Ormon-hegy).
 Innen ered az ősi magyar tűztisztelet (Anonymus, Kézai Simon, stb.).
Ebben az időszakban a vizet is, mint az egyik őselemet nagy tiszteletben tartották, mint ahogyan a következő történet is mutatja: Arsak pártos királyi birodalomához tartozott Örményország, melynek akkori uralkodója Tirida mágus király volt, aki Rómába ment Néróhoz, hogy koronát kapjon tőle. Az egész utat csak szárazföldön tette meg, hogy ne szennyezze jelenlétével a vizet.
 (A mai magyar címer Árpád sávjai is a négy alapvető elem jelképei, a mágus király jelképe.) . . . . . . . . . .

 
 Zsidó történelem helyett tanítsunk magyar őstörténelmet
 
 Írta: Sütő-Nagy László
 
 Több évtizedes szabadelvűségi álmodozásaink után végre kezdünk öntudatra ébredezni. Az egészséges új napkezdéstől ugyan még nagyon messze vagyunk, nagyon sokirányú teendő vár még ránk a nemzeti munka területén. Ezek közé tartozik többek között nevelésügyünk átszervezése is. Nagy feladat. Én most csak egy nagyon kis részletkérdésre akarom felhívni a figyelmet. Az elmúlt évtizedek alatt lett volna módunk és alkalmunk foglalkozni ezzel a kérdéssel is elégszer, de ha nem történt meg, legalább most törődjünk ezzel az alapvetően fontos kérdéssel. Mert amivel most akarok foglalkozni, a magyar gyermekek
valláserkölcsi nevelésének ügyével, az valóban alapvető kérdése egész nemzeti nevelésügyünknek s így egyúttal az egész magyar közéleti szellem egészséges irányú kialakulásának is. . . . . . . .

 
 Részletek Dr. Csuray Jenő: A Magyar Nemzet Történetéből
 
 Közli: Dr. Czebe Jenő
 
 Magyarország a magyar nép bevándorlása előtt. Népvándorlás. A hunok.
 A magyar nép őstörténete.
 Az őstörténelem a népek vándorlását s így a magyar nép vándorlását is, csodás történésekkel gazdagítja, amelyből igen nehéz, sokszor lehetetlen a történelmi magot kiemelni: mégis minden nép és így mi is fönntartottuk és fönntartjuk, mert ez egy letűnt szép világot tár elénk. Ez azonban nem akadályozhatja meg a nemzet történetíróját abban, hogy kutassa nemzetének első eredetét, rokonságát, nyelvgazdagságát, egyáltalán szellemi műveltségét. Mi mindezekre kiterjeszkedünk művünkben, sőt még az e téren tapasztalt tévedésekre, esetleg bűnökre is rámutatunk.
 A magyar nemzet eredetét kutatva tiszteletben tartjuk hagyományainkat, s ott, ahol a történelmi fonál az újabb történelmi adatokig megszakad, mi is készségesen használjuk föl. Talán éppen ebben különbözünk Európa népeitől, hogy mi, mikor évezredek előtti időre hivatkozunk, akkor is történelmi alapra támaszkodhatunk.

 
 ATILLA