Istennel Hazáért!
Homonnay Ottó János
Istennel Hazáért!
- részlet -
Vallás és nemzeti hit
Ha nagy vonalakban nézzük a számokat, azt látjuk, hogy a mai magyarság egyharmada él a magyar határokon kívül. Nemzeti szempontból ez a külországokban élő magyar tömeg, szétszórva az öt világrészben, óriási erőt képvisel nemcsak gazdaságilag, de politikailag is! A határon kívül élőknek, függetlenül földrajz helyzetüktől, van egy közös alapjuk, illetve kiinduló pontjuk: MAGYARNAK születtek. Függetlenül a születésük idején uralkodó politikai rendszertől, fajilag, anyanyelvileg magyarok.
Minden más tényezőt az áldatlan magyar sors akasztott ránk, vallási, egyházi vagy politikai nézetalakulásunk formálására. Nem lennénk-e szerencsésebb helyzetben ma, ha minden e földön élő magyarnak vallási elkötelezettsége, hite teljes egyhangban vetítődne ki tudatában? E kimondottan sajátos magyar vallásszemlélet befolyásolná őt minden területen, nemcsak hazájukhoz való viszonyát, de politikai nézeteik alakulását is, mely szerint számunkra más haza nem létezik, mint Magyarország, függetlenül attól, hogy milyen anyagi jólétet nyújtott egyik vagy másik idegen föld. Tagadhatatlan tény, hogy a vallási nézetek alakítják közvetve vagy közvetlenül is az egyén politikai nézeteit is! Egy ilyen teljesen egységes vallásszemléleten alapuló politikai meggyőződés nem tudott-e volna egybekovácsolni valamennyiünket olyannyira, hogy valóban „még a pokol kapui sem vennének erőt rajtunk” – mint ahogy a régi szólás mondja.
Egy ilyen egységes vallásos nemzeti hiten nevelkedett, egy nemzeti hitben élő népet le lehet-e igázni, meg lehet-e semmisíteni? A történelemben van rá példa, hogy nincs az a történelmi vihar, mely egy népet meg tudna semmisíteni, ha vallási meggyőződése nemzeti meggyőződésből, és nemzeti meggyőződése vallási meggyőződésből fakad.
Bármennyire is tiltakoznak ellene egyesek, a vallásnak még napjainkban is nagy befolyása van az egyénre, gondolkodásmódjának kialakítására. Van egy közös kiindulópontunk: MAGYARNAK születtünk. Ez maga már egy hitvallást jelent, ha nem engedjük, hogy bármilyen idegen érdek éket verjen felnőtt korunkban közénk különböző, idegenből behozott vallási befolyások által.
A magyarnak csak egy vallása lehet, mely hitet az anyaméhből hozta magával. Magyari hite, nemzethűsége, melyre semmilyen idegen befolyás nem hathat, ha valójában az Alkotó parancsai és rendelkezései szerint kíván élni. Nem kereshetünk túlvilági üdvösséget akkor, ha itt a földön nem töltjük be a legelemibb isteni rendelkezést: a fajtánkhoz való hűséget és ragaszkodást. Először a földi üdvösséget kell megteremtenünk saját fajtánk számára ahhoz, hogy valóban egészséges és tiszta lélekkel keressük a megfoghatatlant, mely ugyan nem e világból való. De egyes elképzelések szerint nem földi életünk-e a belépőjegy az elképzelt túlvilági boldogsághoz? Ne nagyon várjon senki üdvösséget akkor, ha az első számú isteni rendelkezésnek, a fajtájához való hűségnek – mely fajtába isteni akaratból született, mint egyén – nem tett eleget.
Bármennyire is nehéznek látszik megszabadulni a gyermekkorunk óta belénk nevelt elidegenítő dogmáktól, meg kell, hogy tegyük azt nemcsak nemzetünk javára, de saját lelkiismeretünk megnyugtatására is, a legalapvetőbb isteni rendelkezés betartásával.
(A Nap Fiai, Argentína, 1991. 5-6. szám)
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
- 5041 olvasás