Juhász Gyula

 Juhász Gyula

 Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya
sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága
csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának
alaphangja a mélabú és a bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve egyértelműbb, valóságosabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek, és tömörek.

 Csöndes ember volt, visszahúzódó és félszeg. S mégis egy meg nem
alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek lapult
külsője mögött. Költészete az otthonról hozott áhítatos hitet képes volt
ötvözni a korának megértéséből fakadó haladó világnézettel.

 (Folytatás az újságban.)