Komádi Gyula: MATA HARI

A Romhányi elleni koncepciós per elsőfokú tárgyalásán Dr. Strausz János bíró a legnagyobb ügybuzgalommal utasította Romhányi László állításait, miszerint az Antall-rendszerben nem szűnt meg egy pillanatra sem a Jurta megfigyelése, a telefonok lehallgatása, következésképp: a Jurta ma is a titkosszolgálat legfőbb terepe, akárcsak 88-89-ben.

Horváth János, a Cég III/III. ügyosztályának legfőbb főnöke 1989-ben, a nagy vihart kavart lehallgatás-botrány kapcsán közzétett listája szerint a Rendőrség lehallgatta Haraszti, Demszky, Rajk, Kőszeg, Mécs telefonjai mellett Romhányi telefonjait is . . . lakásán és a Jurtában egyaránt.
Végül is megtörtént a „rendszerváltás”, amúgy Antall-módra: minden maradt a régiben, csak kicserélték (a címer miatt) a körbélyegzőket, és a Cég a rosszemlékű III/III ügyosztály helyett a Nemzetbiztonsági Hivatal keretein belül változatlanul tovább folytatja áldásos éberségét – igaz, új vezetéssel. de a régi, jól bevált, megbízható garnitúrával és hálózatrendszerével. Egészen pontosan fogalmazva: 56 fő mégis hiányzik a titkosszolgálat állományból, akik ma a Parlamentben ülnek – különböző pártszínekkel befuttatva – honatyai minőségükben . . .
1990. szeptemberétől a „Szent Korona” újság ellen beindult büntetőhadjárat titkosszolgálati frontembere például ugyanaz az ezredes lett, aki a Jurta megnyitásánál /1987/ kezdődően folyamatosan felelőse volt a Jurta és Romhányi megfigyelésének. Az ezredes elvtárs lehallgató-készülékeket szereltetett a Jurtába (1988. nov. 3-án például 10 embere dolgozott egész éjjelen át), vagy ő is kibiztosította fegyverét a Jurta elleni tűzparancs kiadásakor, majd 1990-től (immáron úrnak szólítva) továbbra is felbontja a Jurta leveleit, lehallgatja Romhányi telefonjait, figyelteti a Jurtába érkezőket, a Nemzeti Fórumok tagjait, információkat gyűjt Romhányi külföldi kapcsolatairól és aláhúzza a bűncselekménynek minősítendő mondatokat a „Szent Koronából”. Teszi ezt a sajtószabadság, a többpártrendszer, a vélemény- és szólásszabadság antalli hazájában . . .
Gondolom: a Nemzetbiztonsági Hivatal kötelékébe tartozó titkosszolgálatnak 1990-től igencsak meggyűlt a baja a Jurtásokkal, 191-től, Torgyán József hatalomra jutásával a Kisgazdákkal, majd pár hónapra rá a Petrasovics-féle szociáldemokratákkal. . .
A titkosszolgálat írott és elektronikus sajtóban vezérszerephez jutott ügynöktársaik rágalomhadjárata kíséretében indíthatta el 1991. novemberében a Dohány-utcai MSzDP-pártház elleni terrorakcióját, majd 1992. áprilisában a Belgrád rakparti FKGP-székház brutális megtámadását.
Csengey Dénes és Krassó György meggyilkolását követően a CÉG több „apróbb” figyelmeztető jellegű merényletet hajtott végre Jurta kocsijából kiszedett csapszegeken át, Balázs István nyílt utcai elgázolásáig.
1992. július 18-ára megvalósult a titkosszolgálat legmerészebb akciója: három ismeretlen tettes a Jurtába behatolva agyonver egy munkanélküli, hajléktalan csavargót, és a gyilkossággal összefüggésbe hozva: a Parlamenten kívüli nemzeti ellenzék vezetője: Romhányi László ellen párját ritkító rágalomhadjárat és üldözetés kezdődik – a vérvádtól a bebörtönzésen át egészen az elítéléséig . . .
Ott voltunk, hallottuk az elsőfokú tárgyaláson: Dr. Strausz János bíró úr miként utasított vissza minden politikai motivációt, holott az egész ország van meggyőződve, hogy Romhányi túlságosan is útjába állt a Hatalom legfőbb urának és ez lett a veszte. . .
A jurtások megfigyeléseit lehetetlen letagadniuk a strauszjánosoknak. Példaként csak egy tény: a Nemzetbiztonsági Hivatal két civil ruhás ügynöke nyitástól zárásig nyíltan figyelte Romhányiékat a rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájánál. A totális megfigyelést kiegészítette egy belügyes járőrkocsi a temető bejáratánál.
. . .
Ha a temetőben 40 napon át (egészen a jurtabeli ember haláláig) ekkora figyelői apparátus kénytelen mozgósítani Dr. Boross Péter utasítására a titkosszolgálat, a Jurta megfigyelése, a telefonok lehallgatása, a levelek elolvasása legalább ekkora erőbedobást igényel . . .
A Jurtát figyelő politikai Rendőrség számára 1991. márc. 15-e keserű kudarcot jelent. Ekkor a Magyarok Nemzeti Szövetsége, bár a nagy nyilvánosság előtt meghirdeti a gellérthegyi Szovjet-Emlékmű lebontását, de a tízezernyi tömeg előtt Faddy Ottmár ferences atya, a Szent Korona Társaság elnöke felszenteli a szovjet emlékmű helyére kívánt Szent Korona Emlékmű alapkövét. A ceremónia alatt a rohamrendőrök hasztalan várják a Kisfaludy Strobl Zsigmond szégyenalkotását körbevéve a jurtásokat. Az MNSz előkészületei ugyanis olyannyira titokban zajlottak, hogy semmi sem szivárgott ki az „elterelő hadműveletekből” . . . Az MNSz dezinformációs hálózata jelesre vizsgázott, és az is bizonyságot nyert, hogy az MNSz elnökségében nincs beépített titkos ügynök.
A politikai rendőrség a Jurta és Romhányi közvetlen megfigyelésre - a márciusi kudarc után . . . . . . . . . . . . . . századosnőt bízta meg, aki korábban már fel-feltűnt a politikacsinálás területén, főképp a XVIII. kerületi Fkgp központjában vállalva aktív szereplést a kerület munkájában.
A Jurtában legelőször 1991. áprilisában, a Nemzeti Fórumon – a bátyja kíséretében – jelenik meg. Június 4-én – férjével együtt – ott van a híres Trianoni Emlékvacsorán a Kárpátia különtermében. Június 30-án a „szakácsok” között fogadja a XVIII. kerületben vendégeskedő Romhányi Lászlót és a Magyarok Nemzeti Szövetsége küldöttségét. A kerületi kisgazdáknál főleg Tarr István szorgalmazza . . . . . . . . pozícióinak kiépítését. A kommunistaellenes és zsidógyűlölő kijelentésekkel sziporkázó asszonynak hamar sikere van. Tarr éppúgy a Ferihegyen dolgozik, mint . . . . . . . férje, . . . . . . . . akiről . . . . . . . . csak úgy beszél, mint repülőgép szerelőről. Ugyanezt állítja róla Tarr István is, holott valójában . . . . . . . . – Tarr Istvánnal együtt – a Ferihegy biztonsági szolgálatának tagja.
Tarr István főszereplőjévé válik a Torgyán-ellenes puccsnak, amikoris a biztonsági szolgálat és a titkosrendőrség civil ruhás embereit Cseh Sándorral együtt viszi a Belgrád rakpart elfoglalására . . .
. . . . . . . nem tolakszik. Megbízói tudják: nehéz, majdnem reménytelen vállalkozás a Magyarok Nemzeti Szövetsége vezérkarába bárkinek is bejutnia. . . . . . . .-t felettesei más módon építik be, klasszikus módon. A mai Mata Hari ugyanis kiveti hálóját Romhányi Lászlóra. Nem Párt-babérokra pályázik, „csak” Romhányi szívére. A bizalmas, baráti kapcsolatteremtés pillanata is elérkezik. Az 1991. augusztus végi- szeptemberi húsz napos éhségsztrájk alatt a századosnő aggódó szimpatizánsként minden áldott nap jelen van a Parlament előtti éhségsztrájkolók között és egy speciális vitaminkoktélt készít a sztrájk sikere érdekében.
Ma már kikövetkeztethetjük: az éhségsztrájk kudarca elsősorban . . . . . . „érdeme”, hiszen a szolidaritásként a taxisblokád megismétlésére készülő taxisokat a sztrájk kirobbantásának pillanatában a rendőrség várja . . . .
De a századosnő az, aki Sinkáné Orbán Katalin és Romhányi László háta mögött – titokban – frissen sült húsokkal eteti az éhségsztrájk 18. napjától a szegedieket. Romhányi emiatt, erkölcsi okokból szünteti meg a 20. napon az éhségsztrájkot.
A modern Mata Hari 1991. november 26-án a férjével együtt súlyos autóbalesetet szenved. A mesterségesen kitervelt (!) autóbaleset után egy kétségbeesett asszony már könnyen hálózza be a megrendült Romhányi Lászlót. Mivel Romhányi kerüli a kalandot, politikai karrierje miatt sem bonyolódna bele egy viszonyba: rövidesen házassági tervek szövődnek . . . . . . és Romhányi között. Micsoda „véletlen”: épp félig kész egy saját ház, ahová . . . . . a férjétől különváltan akar beköltözni. Utánanéztem: a házépítésre a kerületi önkormányzat adott pénzt, vissza nem térítendő hitel formájában.
Épül a ház, és a modern Mata Hari, anélkül, hogy politikailag óhajtana befolyásra szert tenni, a Magyarok Nemzeti Szövetségében – apokaliptikus magatartásával a megbízatást tökéletesen teljesíti. Egyedül kezeli az MNSz irattárát, Bosnyákkal együtt ő dönt, kik kerülhetnek az MNSz elnöke elé.
Az ő információja alapján helyezi át a Székelykaput a politikai rendőrség a rákoskeresztúri köztemetőben.
Ő jelenti fel az MNSz legaktívabb vezetőit, akiket a belügy a munkahelyeiken való felmondással félemlíti meg.
A modern Mata Hari a háziasszonya 92. áprilisában a titkos Torgyán-Petrasovics- Fónay-Romhányi találkozónak. Ezután dönt úgy a politikai rendőrség, hogy puccsal buktatja meg Torgyán Józsefet és Cseh Sándornak passzolja át az Fkgp elnöki székét (főszerep jut Tarr Istvánnak).
A mai Mata Hari a kapcsolatot felbontani akaró Romhányival gyűrűt vált. Férje beleegyezik a válásba és az új házasságba, nem gördít akadályt felesége „boldogsága” elé.
A mai Mata Hari tud Romhányi bizalmas tárgyalásairól. Az MNSz elnöke nem fecseg, ő pedig – nehogy gyanúba keveredjen – nem kérdez. Sőt, láthatólag nem is érdekli az MNSz. De Dr. Boross Péter politikai rendőrségének elég az információ: kivel, hol találkozik az MNSz elnöke?
Tájékoztatja főnökeit Húsvétkor, a konyhájában kidolgozott (!) másnapi Steinmetz-szobor lebontásáról . . . . . . . A Kato-daruskocsi és a kamion hatalmas rendőrkordonnal találja magát szemben!
A mai Mata Hari tud a nyugati emigráció és Romhányi készülődő puccsáról az augusztusi Magyarok Világszövetsége kongresszusán. A századosnő legnagyobb bravúrja: július 3-án Romhányival együtt kocsikáznak ki Bécsbe egy rendkívül bizalmas telefonbeszélgetés lebonyolítására. Ekkor szerez tudomást az MNSz elnöke, hogy augusztus legvégén egy nyugateurópai delegáció tagjaként fog találkozni az ukrán elnökkel, Kárpátalja dolgában! Szerveződik a Parlamenten kívüli nemzeti ellenzék delegációjának németországi útja is, ezért a titkosszolgálat azonnal lép: alig öt nappal a bécsi út után azonnal „beindul a gépezet”, és brutálisan állítják félre a politikai küzdőtérről Romhányi Lászlót, felszámolják a Jurtát – a nemzeti ellenállás utolsó gócpontját!
1992. július 18-án három vadidegen tettes a Jurtában halálra ver egy hajléktalant, aki előzőleg Mata Hari táskáját ellopta. A századosnő közvetlen irányítja az eseményeket. Ő fenyegeti meg a későbbi áldozatot: ha panaszkodni mer, feladja a rendőrségnek.
Drámai fordulatot vesznek az események. Romhányi Lászlót július 19-én letartóztatják és felbujtással vádolják.
Mata Hari azonnal ott van a BRFK-n, küzd, harcol Romhányiért, hetente bejár a hírhedt Fő-utcára, hetente háromszor hoz a börtönbe vetettnek élelmet, mos rá és – aggódik érte.
Romhányi és Dr. Tímár György számára ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy ő a rendőrség embere, mert a BRFK-ra lehetetlen hozzátartozónak bejutnia!
Azt azonban álmukban sem hitték, hogy nemcsak bizalmasa a belügynek, hanem aktív magas rangú tisztje is! A véletlen leplezte le a modern Mata Harit: Werner László, a Nemzetőrség országos parancsnoka egy ellene lezajló utcai provokáció tettesei feljelentése végett fordul a XVIII. kerületi Rendőrséghez. Amíg a rendőrség épületében a kijelölt előadóra vár, megjelenik a hölgy, otthonosan leakasztja a kulcsát a tábláról és felmegy az emeletre. Vagy félóra múlva jön, odalép a kulcstartó táblához, otthonosan visszaakasztja a kulcsát, az ügyeletes tiszteleg, jó pihenést kíván a Századosnőnek, majd Mata Hari kisiet az épületből.
Ezután már viszonylag gyorsan derült fény X.Y. eredeti szakmájára és küldetésére.
A századosnőt – látszólag – fizikailag és lelkileg is összeroppantotta a Romhányi körül kialakult tragikus helyzet. Egy MINSz-tag NÉGYSZEMKÖZTI FELELŐSSÉGREVONÁSÁRA a modern Mata Hari azzal védekezett, hogy felettesei megígérték neki: Romhányira a rendőrségen csak egy kicsit ráijesztenek, de szabadon engedik az MNSz elnökét. A legnagyobb megdöbbenésükre a felettesek akarata falnak ütközött. Szegény titkosszolgálatisok . . . Még ők sem mindenhatók Antall József birodalmában . . . (ez az egész még A.J. halála előtt íródott. Szerk.)
Az azonban dicséretére legyen mondva : a bíróság előtt derekasan helytállt Mata Hari. Kategorikusan kijelentette: Romhányi ártatlan, nem adott parancsot sem a táska-tolvaj elfogására, sem a megverettetésére. Ő ezt már csak tudja, ugyanis a vádbeli napokon mindvégig együtt volt Romhányi Lászlóval.
A Jurta szétveretésével lezárult egy korszak a magyar belpolitikai életben, de kezdetét vette egy egészen új bomlási folyamat: hiába, tanulhatnának a piramis csúcsán ülők, hogy a nagy koncepciós pereknek erjesztő hatásuk van . . .
Isten nem ver bottal: a modern Mata Hari, a „Végzet Asszonya” a bírósági tanúkihallgatáson egy roncs, az életéért reszkető, szánni való asszonnyá lett. Hallgatva őt, egyértelmű bizonyságot nyert: ő többet volt együtt az áldozattal, mint Romhányi, és ha Romhányit első fokon felbujtóként elítélték, a századosnőnek is Kalocsán lenne a helye . . . .
Dr. Strausz János olyannyira titkolózott a titkosszolgálatnak az ügyben való főszerepével kapcsolatban, hogy bizonyára vonalas pályafutása alatt még nem hallott figyelésekről, lehallgatásokról, ügynökökről, de valószínűleg Mata Hariról is csak a filmvászonról. Pedig nem tudjuk felfogni: kik vihették el bírósági szobájából a lezárt asztalfiókjában lévő feljegyzéseit az Ítélet kihirdetését követő napokban . . . Minden rejtély . . . Még az is, hogy Mata Hari megtalálta Romhányi jelentétében a bűnügy másnapján a mikrofon nagyságú szuper-lehallgatót a Jurta emeletén elrejtve. Szép emberi gesztus volt ez részéről. . . . Csomagolt a CÉG az előadás végeztével . . . .
DE CSAK EGY PILLANATIG!
AZ IGAZSÁG PILLANATÁIG . . . .

Az ANF-Szerkesztő hozzászólása:
Hosszas meggondolás után a „Mata Hari” nevét kihúztuk. Tulajdonképpen nem személyeskedni akartunk, hanem egy izgalmas krimi-történetet elmesélni, ami esetleg a választások előtt figyelmeztetés is lehet a szavazópolgárnak.
Ez a módszer egyébként legalább olyan régi, mint ezen „hölgyek” foglalkozása. A napokban Trianonnal kapcsolatban írta valaki: „Nagy-Románia” kérdéséhez pedig köztudomású, hogy a szép Mária román királyné, férje beleegyezésével azzal utazott Párizsba-Versaillesbe, hogy nyílt hálószobájához az Erdély sorsát megpecsételő béke-parancsnokok szabadon járhassanak ki- és be. Ez történelmi tény”.

(ANF, 1994, 3-4.)